Ez a könyv segít megtanulni: Hogyan birkózzunk meg gyerekeink csalódásaival, frusztrációival, negatív érzéseivel? Hogyan mutassuk ki mérgünket anélkül, hogy bántóak legyünk? Hogyan állítsunk fel határokat úgy, hogy megõrizzük a gyerekek szabadságát? Mit tegyünk büntetés helyett? Hogyan oldjunk meg családi vitákat? Az egész világon hatalmas sikert arató könyv egyszerû, gyakorlatias megoldásokat kínál szülõknek arra, hogyan beszéljenek gyerekeikkel, és hogyan hallgassák meg õket.

A mû központi tézise szerint a csecsemõ veleszületett elméletalkotó képességével jön a világra, melynek segítségével a világ különbözõ területeirõl szerzett tapasztalatait koherens rendszerekbe, ún. naiv elméletekbe szervezi. Ez az ösztönös elméletalkotó aktivitás pedig erõsen emlékeztet a felnõtt kutatók tudatos tevékenységére.

Hogyan ismerheti fel, ha mások ki akarják használni a saját érdekükben? Hogyan mondhat határozottan és kulturáltan nemet ezekre a próbálkozásokra? Hogyan tehet szert szilárd önbecsülésre, és miért olyan fontos ez? Hogyan szakíthat rossz szokásaival és alakíthat ki új, elõnyös szokásokat? Miért olyan vonzó, amikor valaki természetesen viselkedik, és hogyan õrizheti meg azt értékes vonását a mai, gyakran szerepjátszásra kényszerülõ világunkban? Mit kell tennie ahhoz, hogy embertársaival egyenrangú, gyümölcsözõ kapcsolatai legyenek? Ezekre a kérdésekre nyújt válaszokat a könyv.

Hogyan használjuk helyesen a nyelvet? Hogyan értsük helyesen partnereink beszédét? Hogyan indítsuk és hogyan tartsuk fenn a beszélgetést? Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerûek és sikeresek legyünk? Hogyan mondjunk õszinte bókokat és hogyan alakítsunk ki beszédünk segítségével hiteles képet magunkról? A szerzõpáros példapárbeszédek során át roppant szórakoztatóan elemzi a nyelvi közlés buktatóit és megtanít a beszéd hatékony használatára.

Abraham Maslow, a humanisztikus pszichológiai irányzat központi egyénisége, akinek neve a köztudatban szinte összeforrt az emberi szükségletek hierarchiáját kifejező motivációs piramissal, amely életművének gerincét alkotja. Ez a műve, amelyet az olvasó a kezében tart, a létezés új távlatát jelentő felső motivációs szintnek, az önmegvalósítás, növekedés szintjének működését mutatja be. „Ma már bizton állíthatjuk, hogy az emberben létezik egy hajlam vagy szükséglet arra, hogy olyan irányban növekedjen, amit általánosságban önmegvalósításként vagy lelki egészségként foglalhatunk össze. Ez azt jelenti, hogy van az emberben egy késztetés a személyisége egységesítésére, a spontán önkifejezésre, a teljes egyediség és identitás elérésére, arra, hogy lássa az igazságot és ne maradjon vak vele szemben, arra, hogy kreatív, jó, és sok minden más legyen. Vagyis az ember úgy épül fel, hogy az egyre teljesebb lét felé törekszik, ami nem más mint amit legtöbben jó értékeknek, derűs nyugalomnak, kedvességnek, bátorságnak, becsületességnek, szeretetnek, önzetlenségnek és jóságnak neveznének."

A szerzõ a hûség-hûtlenség ellentétbõl kiindulva elemzi napjaink fõ tendenciáit. A másik ember hûségét egyre nehezebben tudjuk kikényszeríteni, ehelyett ki kell érdemelnünk. Az általános hûtlenség világában a szabadon választott hûségben rejlik az igazi erõ.

Három fejezet foglalkozik a rövidtávú emlékezet (munkamemória) kutatásának legfrissebb eredményeivel, és nagyszerûen mutatja be, hogy ennek a terminusnak milyen szerepe van a nyelvtanulás, az öregedés, valamint a térben történõ tájékozódás zavarainak megértésében. A szerzõ több fejezetet szentel a kísérleti pszichológia eredményeinek, a szenvedélybetegségek terápiájának, az emlékezeti torzításoknak, az emlékek megzavarhatóságával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeknek a bemutatására.

A kisbabák sok szempontból tudatosabbak nálunk. A felnőttek rögzült minták szerint élik életüket, ám a felfedezésre nyitott babák minden apró változást gondosan megfigyelnek a számukra még új és izgalmas világban. Így válnak az emberi faj kutató-felfedezőivé, akik apró tudósokként vonnak le pontos következtetéseket az általuk végzett statisztikai elemzésekből. Elmés kísérleteket végeznek, hogy kideríthessék, hogyan lehet anyuból egy mosolyt kicsikarni, vagy megpördíteni a bölcső fölött lógó játékot. Gopnik forradalmian új szemléletű kötetéből nemcsak az emberi agy működéséről, de a szeretet misztériumáról is sok mindent megtudhatunk a kisbabák szemszögéből.

Még ma is viszonylag kevesen készülünk fel arra, hogy egy jó párkapcsolatban is kikerülhetetlenül találkozni fogunk krízishelyzetekkel. Ezek – az úgynevezett normatív krízisek – nagyon is komoly kérdéseket vetnek fel, mégsem arra szólítanak fel bennünket, hogy szakítsunk, hanem a válságot megélve, azon keresztüljutva még jobban elmélyíthetjük összetartozásunkat. A mi kultúránkban sajnos nehéz feladattá vált tartós, megelégedett társkapcsolatban élni, mert azok a külső összetartó erők, amelyek egy férfi-nő szövetséget anno megerősítettek, szinte mind semmivé foszlottak. Ezért ma személyes életfeladattá vált, ami még néhány évtizeddel ezelőtt sem volt az. Éppen ideje, hogy elkezdjünk dolgozni ezen – sokat tehetünk magunkért, a kapcsolatunkért!

Izgalmas, olykor döbbenetes esettörténetek segítségével mutatja be a férfi lélektanának hét jellemzõ vonását (szégyen, bizonytalanság, érzelmi távolság, önpusztítás stb.), így tárva fel legfájdalmasabb érzéseinek gyökereit. Mert a férfiak igenis szeretnének beszélni érzéseikrõl, olykor beszélnek is, csakhogy más nyelvet használnak. Ennek megfejtésében segít a szerzõ, aki hangsúlyozza: ha megértõ, elfogadó és szeretetteljes környezetet teremtünk társunknak, akkor a férfi igenis megnyílik, és az általa beszélt nyelv lefordítható.