Tanári segédanyag az Én is tudok beszélni 1. című munkatankönyvhöz. A megkésett beszéd- és nyelvi fejlődés esetén a logopédiai terápia öt nagy területre oszlik: a beszéd és a nyelv, a mozgás, a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet, valamint a különféle készségek fejlesztése. A munkatankönyv képeihez kapcsolható feladatok elsõsorban a szókincsfejlesztést és a nyelvi rendszer kiépítését célozzák. A munkatankönyv felépítésében kisebb-nagyobb eltérésekkel követi a normál beszédfejlõdés menetét.

Ebben a feladatgyűjteményben a kognitív nyelvi terápia gyakorlatai találhatók meg. A gyakorlóanyagot a nyelvi képesség elvesztése szempontjából legsúlyosabban sérült, globális afáziás betegekkel kipróbált és megoldott feladatok mintájára állították össze a szerzők. A feladatok az egyéni terápia két szakaszához, az aktivizáló szakaszhoz és a nyelvi képességet helyreállító szindrómaspecifikus gyakorlatokhoz készültek. A nyelvi gyakorlatokat nyelvi szintek szerint rendezett fejezetek tartalmazzák. A tartalmi felosztás és a gyakorlóanyag formai kivitelezése, azaz a kiemelhető lapok lehetővé teszik a beteg meglévő nyelvi képességéhez igazodó célirányos gyakorlatok összeállítását. Így bármely más típusú afáziás beteget is hatékonyan kezelhetünk. A feladatlapokat a kezelő irányítása nélkül használhatják az átmeneti afáziás zavart szenvedő betegek spontán nyelvi felépülésük elősegítésére, valamint a korábban irányított kezelésben részt vett betegek abból a célból, hogy saját nyelvi képességük időszakos kontrollját vagy szinten tartását biztosítsák.

A kiadvány elméleti része a gyermekkori és felnőttkori rekedtség okaival és kezelésével foglalkozik. A gyakorlati rész hanggyakorlatokat tartalmaz.

A Logopédiai vizsgálatok kézikönyve kötet fejezetei a különbözõ beszédhibák és részképességzavarok feltárására irányuló logopédiai vizsgálatok mutatják be. A kötet szerves részét képezõ, tasakban elhelyezett, kivehetõ mellékletek és a képanyag a vizsgálatokhoz szükséges ûrlapokat, vizsgálólapokat és képeket tartalmazzák.

Kézikönyv és munkafüzet együtt. A szerző a dadogás testi kiváltó okának felfedezését követően kidolgozta gyakorlati terápiáját. A Dr. Schwartz technikájával kezelt dadogók száma 14000-re tehető, a terápiát végigcsinálók mintegy 90%-ának a beszéde tartósan és jelentősen javult. Ma több száz logopédus kezel sikerrel dadogókat a passzív levegőkiengedés technikával.

Sok a bizonytalanság abban, hogy valójában dadog-e a gyerek vagy csak éretlenség okozza e kifejezésbeli megakadásait, beszédének nehézségeit. A könyv jó megoldásokat kínál a kínos helyzetek elkerülésére, a gyermek beszédfejlődésének támogatására és sok hasznos egyéb információt nyújt szülőknek, nevelőknek, pedagógusoknak.

A beszédhez szükséges képességek fejlődéséről és a környezet ösztönző szerepéről szól a könyv első része, a szülőknek és nevelőknek, pedagógusoknak szolgál hasznos információkkal. A könyv választ ad arra is, hogy melyek azok az életkori periódusok, amikor még fiziológiás és mikor kell valódi (patológiás) beszédhibára gyanakodni. A könyv az élettani beszédhibákkal kapcsolatos helyes szülői és nevelői magatartáshoz is ad tanácsokat.

A fénytelen, rekedt, gyenge vagy préselt hang megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a napi tevékenységeket. A könyv gyakorlatközpontú, a hanggal történő munka egészét ismerteti és különböző módszereket is bemutat.

A gyûjtemény, amely két fõ részbõl – a szöveges gyakorlóanyagból és a képsorozatból – áll, a pöszeség korrekciójának általános menetén belül a rögzítéshez, az automatizáláshoz, illetve az akusztikus és artikulációs differenciáláshoz ad segítséget.

E kötet tanulmányai az elmaradottan, hibásan működő beszédészlelési és beszédmegértési folyamatokat ismertetik és elemzik különféle óvodás és iskolás gyermekcsoportokban: beszédhibásoknál, hallássérülteknél, mentálisan érintetteknél, olvasási zavart mutatóknál, diszlexiásoknál, továbbá megkésett beszédfejlődés, specifikus nyelvi zavar, sőt tipikus fejlődés esetén és fiatal felnőttkorban. Áttekintést kap az olvasó a hallás folyamatáról, a beszédészlelés neuropszichológiai vonatkozásairól, az anyanyelv elsajátításáról, valamint a beszéddiagnosztikai és a terápiás lehetőségekről is.