A probléma nehézsége elsõsorban abból adódik, hogy a tünetek éppúgy, mint a feltételezett kiváltó okok, rendkívüli változékonyságot mutatnak. A hiperaktivitást kiváltó okokat általában organikus és környezeti tényezõk alapján különítik el, ezen nem pusztán a korai idegrendszeri sérüléseket és az idegrendszert érintõ megbetegedéseket értjük, hanem ide soroljuk a genetikai farmakológiai tényezõket, melyek hatással vannak az idegrendszer korai szervezõdésére és ezáltal az agyi funkciók alakulására. A diagnosztikai nehézségek miatt fontos, hogy minél pontosabban behatárolható legyen a kognitív képességek szintje, a különbözõ életkornak megfelelõ mûködése és az egyéni mûködési sajátosságai.